Bejelentés



Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja
Dixi et salvavi animam meam!

MENÜ








A Suzuki ügy

Az úgynevezett Suzuki-ügy 2000-ben nagy publicitást kapott a helyi (tatabányai), a Komárom-Esztergom megyei, valamint az országos tömegtájékoztatási eszközökben egyaránt. A lakosság ilyen nagymértékű érdeklődése szinte soha nem volt tapasztalható egy bűncselekmény iránt, pedig a Suzuki ügyben nem öltek embert, nem robbantottak fel gépkocsit, és fegyveres rablást sem követtek el pénzintézet sérelmére. Az egyik megyei napilapban egész cikksorozat jelent meg, amelyben az ügy részleteiről tájékoztatták a kíváncsi olvasókat. A napvilágot látott hírek jellemzően a polgárok számára látványos és érdekesnek tűnő eseményekre koncentráltak: "Bilincsben vezették el a Suzuki gyár magyarországi vezérigazgatóját!". E tanulmány azonban nem a sajtó által feszegetett — nem ritkán szenzációhajhász — kérdésekkel, hanem a bűncselekmények hátterével, büntetőjogi megalapozottságával foglalkozik behatóbban. A Suzuki-ügyben — mint szerzők — mindketten személyesen is érintettek vagyunk. Szabó Katalin — akkor még — r. hadnagy kisasszony tatabányai lakosként szinte testközelből érzékelhette és tapasztalhatta az üggyel kapcsolatos anomáliákat, jómagam pedig — a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság instruktoraként — a szakmai irányítást gyakoroltam a nyomozás felett. A Suzuki-ügy 2003-ban jelent meg az ORFK Tájékoztató, 2/2003. számában [4–52. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003)]. A tanulmány közzététele is nagy port vert fel bizonyos szakmai körökben. Számos munkatársam érdeklődött, hogy szakmai karrierem derékba törésének miért ezt a módját választottam? A megyei főkapitány helyettes pedig nem értette, hogy közös művünk hogyan jelenhetett meg egyáltalán. Itt az oldalon a bevezető részt, a tartalomjegyzéket és bibliográfiát lehet megtekinteni, a baloldali linkre kattintva viszont az eredeti kéziratot tanulmányozhatja, kizárólag olvasható formátumban a Tisztelt Olvasó. Figyelem: a kézirat lezárását követően jó néhány jogszabályt megváltoztattak, illetve hatályon kívül helyeztek! Végezetül: munkánkat annak idején Vétek György r. alezredes úrnak ajánlottuk, aki akkoriban a megyei főkapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője volt. Az ajánlást a magam részéről továbbra is fenntartom (május elején vacsoráztunk együtt családilag Tatán), kiegészítve a következőkkel: hallgatóimnak, okulásul! Kellemes időtöltést kívánok minden kriminalistának, jogásznak (ideértve a jogvégzetteket is), szakjogásznak, egyetemi és főiskolai hallgatónak, oktatónak, valamint kedves érdeklődőnek! __________________________________________________ Dr. Kovács Gyula – Szabó Katalin: A S U Z U K I - Ü G Y (Kézirat) Budapest, 2002. december 31. _____________________________ TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .....4 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA .....6 1. A feljelentés adatai, a történeti tényállás .....6 II. A NYOMOZÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT BŰNCSELEKMÉNYEK TÉNYÁLLÁSI ELEMEI .....9 1. A sikkasztás tényállási elemei .....9 1.1. A bűncselekmény tárgya .....11 1.2. A tárgyi oldal elemei .....14 1.3. A bűncselekmény alanya .....16 1.4. Az alanyi oldal elemei .....16 1.5. A sikkasztás minősített esetei .....17 2. A magánokirat-hamisítás tényállási elemei .....19 2.1. A bűncselekmény tárgya .....20 2.2. A tárgyi oldal elemei .....23 2.3. A bűncselekmény alanya .....24 2.4. Az alanyi oldal elemei .....24 2.5. Egység, többség, halmazat ....24 3. A számviteli fegyelem megsértésének tényállási elemei .....25 3.1. A bűncselekmény tárgya 27 3.2. A tárgyi oldal elemei .....27 3.3. A bűncselekmény alanya .....30 3.4. Az alanyi oldal elemei .....31 III. A NYOMOZÁS MEGÁLLAPÍTÁSAI A BŰNCSELEKMÉNYEK TÉNYÁLLÁSI ELEMEINEK TÜKRÉBEN .....33 1. A sikkasztás .....33 2. A magánokirat-hamisítás .....35 3. A számviteli fegyelem megsértése .....36 4. A nyomozás befejezése .....37 IV. A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG INTÉZKEDÉSEI A NYOMOZÁS BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN .....38 1. Határozat a nyomozás megszüntetéséről .....38 2. A nyomozást megszüntető határozat indoklása .....39 V. A NYOMOZÓ HATÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A NYOMOZÁST MEGSZÜNTETŐ HATÁROZATTAL KAPCSOLATOSAN .....41 1. Az előterjesztésben foglalt felvetések vizsgálata .....41 BEFEJEZÉS .....46 MELLÉKLET .....48 A SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE I. [Btk. 289. § (1) bekezdése] .....48 A SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE II. [Btk. 289. § (2) bekezdése] .....49 IRODALOMJEGYZÉK .....52 1. Felhasznált irodalom .....52 2. Felhasznált dokumentumok .....52 3. Felhasznált szoftverek ....52 ______________________________ BEVEZETÉS Az úgynevezett Suzuki-ügy nagy publicitást kapott a helyi (tatabányai), a Komárom-Esztergom megyei, valamint az országos tömegtájékoztatási eszközökben egyaránt. A lakosság ilyen nagymértékű érdeklődése szinte soha nem volt tapasztalható egy bűncselekmény iránt. Az egyik megyei napilapban egész cikksorozat jelent meg, amelyben az ügy részleteiről tájékoztatták a kíváncsi olvasókat. A napvilágot látott hírek jellemzően a polgárok számára látványos és érdekesnek tűnő eseményekre koncentráltak. E tanulmány azonban nem a sajtó által feszegetett — nem ritkán szenzációhajhász — kérdésekkel, hanem a bűncselekmények hátterével, büntetőjogi megalapozottságával foglalkozik behatóbban. A Suzuki-ügyben mindketten személyesen is érintettek vagyunk. Szabó Katalin r. hadnagy kisasszony tatabányai lakosként szinte testközelből érzékelhette és tapasztalhatta az üggyel kapcsolatos anomáliákat, jómagam pedig — a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság instruktoraként — a szakmai irányítást gyakoroltam a nyomozás felett. Mindkettőnket motiválta az ügy gyakorlati oldalról történő megközelítése, valamint az a tény, hogy az ügyben fontos szerepet kapott a polgári jog részterülete, illetve a számviteli törvénnyel összefüggésben a gazdasági jog is. A bűnügyben figyelemre méltó volt továbbá a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények összekapcsolódása, ami a hasonló, nehezen elkülöníthető közvetlen jogi tárgyakból adódott. Ez az összefüggés jól megfigyelhető például a Suzuki-ügy magvát képező sikkasztás és számviteli fegyelem megsértése vonatkozásában. A nyomozás befejezése óta közel két év telt el, azonban a téma a mai napig aktuális. Aktualitását az adja, hogy a rendszerváltást követően sorozatosan alakultak (és alakulnak) kisebb-nagyobb családi vállalkozások, gazdasági társaságok, illetve megjelentek a piacon a külföldi érdekeltségű kis- és nagyvállalatok, valamint multinacionális cégek, amelyek a nagyobb nyereség elérése érdekében sok esetben törvénytelen eszközökhöz folyamodnak. Ebből eredően a nyomozó hatóságok egyre gyakrabban szembesülnek az úgynevezett fehérgalléros bűnözéssel, a sokszor felsőfokú végzettséggel rendelkező, kifejezetten intelligens bűnelkövetőkkel. Sajátos érdekellentét jelentkezik továbbá a külföldi tőke beáramlásának a nemzetgazdálkodás szempontjából vitathatatlan pozitívumai, és az állam büntetőjogi igényének érvényesülése között is. A gazdasági bűncselekmények szabályozása a gazdasági-társadalmi rendszer mindenkori állapotát, fejlettségét tükrözi. A gazdasági viszonyok változásával párhuzamosan a gazdasági bűncselekmények is szabályozást igényelnek. Noha a gazdasági bűncselekmények aránya az összbűnözésen belül — a hivatalos statisztikai adatok szerint — igen alacsony, az okozott kár, illetve vagyoni hátrány nagyságrendje alapozza meg e delictumok kiemelt társadalomra veszélyességét. A Btk. XVII. fejezetébe foglalt bűncselekmények száma az előző évhez képest növekedett. Míg 2000-ben 10.986, addig 2001-ben 12.412 ilyen ismertté vált delictumot regisztráltak (a növekedés mértéke +12,98 %). A gazdasági bűncselekmények aránya az összbűncselekményekhez viszonyítva 2,40, illetve 2,70 % volt. Figyelemre méltó, hogy az e fejezetbe tartozó bűncselekmények közül mindkét évben első helyen állt az adó-, társadalombiztosítási csalás, itt azonban a növekedés az előző évhez képest az átlagnál lényegesen magasabb: 40,70 %-ot mutat. Az ismertté vált gazdasági bűncselekményeket 32,5 milliárd forint értékre követték el, ami 6 %-kal kevesebb a 2000. évben rögzített értéknél. A büntetőeljárások során biztosított értékek aránya 17 %, közel négy százalékponttal több az előző évben nyilvántartott értéknél. 2001-es összehasonlító áron számolva e delictumok elkövetési értéke 45 milliárd forintot tett ki, 22 %-kal kevesebbet, mint 2000-ben (ekkor 58 milliárd Ft volt, ugyancsak összehasonlító áron). A magasabb értékek a büntetőeljárások hosszabb időtartamára, a nagyobb csökkenés pedig a rövidebb idő alatt teljesített eljárásokra, illetve az alacsonyabb inflációra vezethető vissza. Végezetül megjegyzendő, hogy e mű alapját — azonos címmel — Szabó Katalin r. hadnagy kisasszony főiskolai szakdolgozata képezte. A szakdolgozatot nevezett 2002 áprilisában védte meg jeles eredménnyel, a konzulens tanár pedig én voltam. Most — közös munkánk eredményeként — a szerkesztett és egyben kibővített változatot tarthatja kezében a tisztelt olvasó. ______________________________ IRODALOMJEGYZÉK 1. Felhasznált irodalom 1. Bártfai Béla (lektor): Számviteli jogszabálygyűjtemény (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–JUROS Kiadó, Budapest, 1992). 2. Békés Imre (szerk.): Büntetőjog Általános Rész (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2002). 3. Békés Imre (szerk.): Büntetőjog Különös Rész (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2001). 4. Berkes György (szerk.): Magyar Büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2000). 5. Bezsenyi Mihály: Gazdasági bűnözés a rendszerváltás után (Belügyi Szemle, 2000/6. 71-79. oldal). 6. Blaskó Béla (szerk.): Büntetőjog Általános rész II. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 1996). 7. Blaskó Béla (szerk.): Büntetőjog Különös rész II. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000). 8. Bócz Endre: A gazdasági bűnözésről (Belügyi Szemle 2000/6. 34-39. oldal). 9. Chwala–Fülöp–Sléder: Büntetőeljárás-jog (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000). 10. Diós Erzsébet: A gazdasági bűncselekmények bírói tapasztalatairól (Belügyi Szemle 2000/6. 40-49. oldal). 11. Györgyi Kálmán–Wiener A. Imre (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996). 12. Hajdú István (szerk.): Varietas Delectat — Latin mondások (General Press Kiadó, Budapest, 1993). 13. Kocsisné–Garamvölgyi–Pekala: Polgári jogi – gazdasági jogi ismeretek (Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999). 14. Kovács Gyula: A gazdasági bűncselekmények vázlata (Kézirat, Budapest, 2002). 15. Kovács Gyula: A közrend elleni bűncselekmények vázlata (ORFK Tájékoztató, 6/2002. szám, Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002). 16. Kovács Gyula: A vagyon elleni bűncselekmények vázlata (Kézirat, Budapest, 2002). 17. Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része (Korona Kiadó, Budapest, 1999). 18. Tóth Mihály: A gazdasági bűncselekmények az alakuló joggyakorlatban (ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 1996.) 19. Wiener A. Imre (szerk.): Büntetendőség – Büntethetőség. Büntetőjogi tanulmányok, 170–172. oldal (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1998). 2. Felhasznált dokumentumok 1. a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség B.375/2000/27. számú nyomozást megszüntető határozata 2. a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 171/1999. bűnügyi számú iratai. 3. az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Vizsgálati Osztályának 76/5/2001. ált. számú jelentése. 4. Komárom-Esztergom megyei 24 óra, XI. évfolyam, 2000. március 28–30. és XII. évfolyam, 2001. március 16. és 21–22. szám. 5. Tájékoztató az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adataiból (kiadja a Belügyminisztérium Informatikai Főosztálya és a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya, Budapest, 2002). 3. Felhasznált szoftverek 1. CompLex CD Jogtár (KJK-KERSZÖV, Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. november 30.) __________________________________________________






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!