Bejelentés



Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja
Dixi et salvavi animam meam!

MENÜ








Az újszülött megölésének hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete

Ezt a kis szösszenetet 2003-ban, nagy mérgemben írtam, mert úgy véltem, hogy a törvényalkotó az újszülött megölése törvényi tényállásának hatályon kívül helyezésével túl lőtt a célon. A korábbi szabályozás szerint, az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, 2003. február 28-ig két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető, 2003. március 1-je után pedig ugyanezért a magatartásért tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel volt sújtható. Úgy ítéltem meg, hogy születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megölő nő büntetőjogi megítélése — a büntetés mértékét és a jogkövetkezményeket figyelembe véve — a korábbi szabályozáshoz képest olyannyira súlyos, hogy az az elkövetőre nézve méltánytalan hátrányt jelent. Ez pedig — szerény véleményem szerint — a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete. A véleményem amúgy a mai napig nem változott. Nagy mérgemhez persze néminemű megelégedettség is társult, hiszen az Újszülött sérelmére elkövetett emberölés című munkámban már 2001-ben megkérdőjeleztem a tényállás beiktatásának megalapozottságát. Lám, az idő engem igazolt. Mit is írt Gervai Péter barátom 1998 októberében a Honlapján: (…) „nem elég az, ha megmondjuk a hülyéknek, hogy hülyék, hanem el kell őket indítani az okosak felé vezető úton.” Úgy legyen! Itt az oldalon a tanulmány bevezető részét, illetve a forrás és irodalomjegyzéket tekintheti meg a tisztelt Olvasó, ámde a baloldali linkre kattintva a mű teljes terjedelemben olvasható. Munkám egyébként a Collega VIII. évfolyam 1. számában (15-22. oldal) jelent meg 2004-ben. __________________________________________________ Dr. Kovács Gyula AZ ÚJSZÜLÖTT MEGÖLÉSÉNEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE, AVAGY A LÓ TÚLSÓ OLDALÁRA TÖRTÉNŐ ÁTESÉS TIPIKUS ESETE I. BEVEZETÉS A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 88. § (1) bekezdés e) pontja — 2003. március 1-től — hatályon kívül helyezte a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) az újszülött megöléséről rendelkező 166/A. §-át. A 2003. évi II. törvény 88. § (1) bekezdés e) pontjához fűzött miniszteri indokolás szerint a törvényalkotó ezzel orvosolta azt a gyakorlatban felmerült problémát, amely bizonyos elkövetési magatartások értékelhetőségét lényegében megakadályozta, azaz az általános szabályok szerint többszörösen súlyosabban minősülő emberöléssel szemben a megfelelő büntetőjogi szankció kiszabását lehetetlenné tette, ha a szülő nő az újszülött sérelmére a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után követte el ily módon az emberölést. A Btk. 166/A. §-ának hatályon kívül helyezését jogalkalmazói körökben nem fogadta osztatlan tetszésnyilvánítás. Megjegyzendő, hogy a tényállás Btk.-ba történő beiktatását is visszatetszés övezte. E tanulmány célja, hogy röviden, a teljesség igénye nélkül bemutassa e delictum történeti fejlődését, megvizsgálja, ad absordum megkérdőjelezze beiktatásának szükségszerűségét, továbbá rávilágítson a hatályon kívül helyezésével összefüggő anomáliákra is. FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK 1. A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény általános indokolásának 9. pontja és a 88. § (1) bekezdés e) pontjához fűzött miniszteri indokolás. 2. A büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 40. §-ához fűzött miniszteri indokolás. 3. A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről. 4. Angyal Pál: Az emberi élet elleni bűncselekmények és a párviadal (Athaneum Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1928). 5. Angyal Pál: I. Endre és Szent László büntetőtörvényei (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1941). 6. Angyal Pál: Szent István és a büntetőjog (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1939). 7. Angyal Pál – Isaák Gyula: Büntető Törvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről (Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1937). 8. Bakóczi Antal: Az emberölés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984). 9. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó – Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984). 10. Berkes György (szerk.): Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára (HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999). 11. Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996). 12. Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971). 13. Kádár Krisztina és Moldoványi György: Büntető Törvénykönyv (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979). 14. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen: Werbőczy István Hármaskönyve (Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1897). 15. Kovács Gyula: Újszülött sérelmére elkövetett emberölés. Rendvédelmi füzetek 4/2001. szám, 37 p. (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2001). 16. Markó László (főszerk.): Egyetemes lexikon (Magyar Könyvklub – Officina Nova Kiadó, Budapest, 1994). 17. Marton Géza: A bűncselekmény kriminológiai fogalma (Székesfehérvár, 1907). 18. Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 1966). 19. Wiener A. Imre (szerk.): Büntetendőség – Büntethetőség. Büntetőjogi tanulmányok 18. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1998). __________________________________________________






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!