Bejelentés



Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja
Dixi et salvavi animam meam!

MENÜ








Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása

E tanulmány tulajdonképpen az egyetemi diplomamunkám eredeti változata (és nem tulajdonképpen is az), amit 2008. november 27-én védtem jeles eredménnyel. A néhány hónapos anyag már kiegészítésre szorul annyiban, hogy lázban égő jogalkotóink 2009. január 12-től módosították a Btk. 329/A. §-t. Egy új, második bekezdést iktattak a tényállásba, illetőleg a korábbi (2)-(3) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre módosították. Jogalkotási lázban égő törvényhozóink tevékenységét itt és most nem minősítem: azt korábban több fórumon megtettem (és meg fogom a jövőben is tenni). Legyen elég annyi, hogy a büntető jogszabályokba történő belebarmoláshegyek nemcsak az ostobaságukat fémjelzik ékesen: hol van itt a büntetőjog ultima ratio elve? Hol a társadalmi szükségszerűség és a jogbiztonság? Hm? Hol? Na ugye! Itt és most az előszó, a tartalomjegyzék, illetve a forrás- és irodalomjegyzék olvasható. A baloldali linkre kattintva pedig a mű teljes terjedelemben elérhető! Kellemes időtöltést kívánok minden kriminalistának, jogásznak (ideértve a jogvégzetteket is), valamint kedves érdeklődőnek. __________________________________________________ ELŐSZÓ A szakdolgozat témájának kiválasztásakor számos tényező motivált. Egyfelől az, hogy a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nem túl régen szerepelnek a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) Különös Részének rendszerében (az első Szerzői és a szomszédos jogok megsértése címen 1993. május 15-től ), ezért az ilyen jellegű jogsértések nyomozásával foglalkozó szakirodalom — az úgynevezett klasszikus deliktumokhoz viszonyítva (pl. emberölés, lopás, stb.) — kevésbé kidolgozott. Másfelől pedig, hogy a Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztikai Tanszékének oktatójaként a kérdéses bűncselekmények nyomozásának oktatása a feladatkörömbe tartozik, valamint gyakorló bűnüldöző koromban sokszor foglalkoztam a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó deliktumok felderítésével és bizonyításával. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezekkel a jogsértésekkel okozott vagyoni hátrány — hosszú évek óta — többszörösen hatványozott mértékben meghaladja a különösen jelentős mértéket. A motivációs tényezőkből eredően a szakdolgozat elkészítésekor az a cél vezérelt, hogy a témában és a szakirodalomban való ismereteimről elfogadható módon számot adjak, illetve az ilyen jellegű bűncselekményeknek a nyomozását végzők munkájához segítséget nyújtsak. Munkámat tehát elsődlegesen szakdolgozatnak, másodlagosan pedig gyakorló jogalkalmazóknak (rendőröknek, illetve a Vám- és Pénzügyőrség munkatársainak, stb.) szántam. Mivel feltételeztem, hogy e bűncselekmények nyomozásával foglalkozók alapvető büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai ismeretekkel rendelkeznek, ezért a mű nem minden esetben tárgyalja kimerítő részletességgel az említett témákat, néhol előfordul, hogy csak a vonatkozó jogszabályhelyekre történik utalás. Az adatgyűjtés, és a kutatás során — saját tapasztalataim mellett — majd’ harminc művet és dokumentumot tanulmányoztam és használtam fel forrásként (szerénytelenül saját műveimből is merítettem), az internetes hivatkozások és szoftverek száma sem elhanyagolható, sőt internetes fórumokon és E-mailben is végeztem közvélemény-kutatást (figyelemreméltó válaszok születtek), valamint igénybe vettem az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) adatait is. Konzultáltam, illetőleg személyes interjút készítettem az Audiovizuális Szerzői Jogokat Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) munkatársaival, valamint igazságügyi mozgóképgyártó és mozgóképterjesztő szakértőkkel. A tőlük kapott tájékoztatás az ismereteimet bővítette. A szakdolgozat — amelyet igyekeztem a legjobb tudásom szerint elkészíteni — előszóval és bevezetéssel kezdődik, ezután kilenc fejezet következik, majd befejezéssel és mellékletekkel, illetve forrás- és irodalomjegyzékkel zárul. A bevezetésben szó esik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megalakulásának körülményeiről, a hamisítás elleni nemzeti stratégiáról (HENS) és a hamisítás gazdasági-társadalmi hatásairól. Az első rész a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekményekről szól általában: itt a három tényállás (Btk. 329/A–C. §) kodifikálásának rövid eseménytörténetét ismertetem, a második rész pedig e deliktumokat mutatja be a számok tükrében (ebben a részben kap helyet az internetes közvélemény-kutatás eredménye is). A harmadik rész a bizonyítás problematikáját veszi górcső alá, ahol a büntetőeljárásbeli bizonyítás egyes kérdéseit, valamint a felderítés és a bizonyítás specifikumait feszegetem. Beszélek továbbá a bizonyítás tárgyáról és az utóbbi esztendők jogalkalmazói (bírói) gyakorlatáról is. A negyedik rész a nyomozás megindításának alapjával és a bűncselekmény tudomásra jutásának módjaival foglalkozik. Az ötödik rész a feljelentéssel, bejelentéssel kapcsolatos intézkedéseket taglalja, a hatodik rész a helyszíni szemle, a hetedik rész pedig a házkutatás szabályait ismerteti. A nyolcadik rész a szakértői tevékenységről szól: részleteiben a szakértői tevékenység általános szabályait, a szakértő alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat és a tárgyi adatforrásokat ismertetem. A kilencedik rész az úgynevezett szoftverbűnözés (számítástechnikai környezetben megvalósuló bűncselekmények) nyomozásának speciális szabályaiba enged betekintést. Itt szoftverjogi alapfogalmakról és az interneten keresztül elkövetett bűncselekményekről, praktikusan a fájlcserélésről lesz szó. A befejezésben megkísérelem meggyőzni konzulensemet, a bíráló bizottságot és nem utolsó sorban — mintegy megnyugtatásképpen — saját magamat is, hogy a bevezetésben kitűzött célokat elfogadható szinten oldottam meg (ennyi egészséges önbizalom talán nem elvetendő). A mellékletek a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények általános törvényi tényállási elemeinek vázlatait tartalmazzák, a forrás- és irodalomjegyzékben a felhasznált irodalmat, dokumentumokat, szoftvereket és internetes adatbázisokat tüntettem fel. __________________________________________________ TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .....2 ELŐSZÓ .....5 BEVEZETÉS .....7 1. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) .....7 2. A hamisítás elleni nemzeti stratégia (HENS) .....8 3. A hamisítás gazdasági-társadalmi hatásai .....10 I. SZERZŐI VAGY SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL ÁLTALÁBAN .....12 1.1. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §) .....12 1.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §) .....14 1.3. Jogkezelés adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) .....15 II. SZERZŐI VAGY SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ BŰNCSELEKMÉNYEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN .....17 2.1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENYÜBS) adatai .....17 2.2. Háttér statisztikai adatok a szellemi tulajdonjogi jogsértésekről .....18 2.3. Egy internetes közvélemény kutatás eredménye .....19 III. A BIZONYÍTÁS .....22 3.1. A büntetőeljárásbeli bizonyítás egyes kérdései .....22 3.1.1. A bizonyítás fogalma, célja és feladata .....22 3.1.2. A bizonyítás folyamata .....24 3.1.3. A bizonyítási cselekmények és a bizonyítás alanyai .....24 3.1.4. A bizonyítás tárgyának fogalma .....24 3.2. A felderítés és a bizonyítás specifikumai .....25 3.2.1. A felderítés meghatározása .....26 3.2.2. A bizonyítás meghatározása .....27 3.2.3. A felderítés és a bizonyítás egysége .....27 3.3. A bizonyítás tárgya .....28 3.3.1. A bizonyítás tárgya a Btk. 329/A. § alapesetében .....28 3.3.2. A bizonyítás tárgya a Btk. 329/A. § minősített eseteiben .....29 3.3.3. A bizonyítás tárgya a Btk. 329/B. § alapeseteiben .....29 3.3.4. A bizonyítás tárgya a Btk. 329/B. § minősített eseteiben .....30 3.3.5. A bizonyítás tárgya a Btk. 329/C. § esetében .....31 3.4. Szemelvények utóbbi időszak jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából .....31 IV. A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ALAPJA ÉS A BŰNCSELEKMÉNY TUDOMÁSRA JUTÁSÁNAK MÓDJAI .....34 4.1. A büntetőeljárás (nyomozás) megindításának alapja .....34 4.2. A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai .....34 4.2.1. A sértett vagy más — sértettnek nem minősülő — természetes és jogi személy feljelentése, bejelentése .....35 4.2.3. Tudomásra jutás egyéb módon .....35 V. A FELJELENTÉSSEL, BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK .....36 5.1. A feljelentéssel, bejelentéssel kapcsolatos eljárásjogi szabályok .....36 5.2. A feljelentés, bejelentés fogadása (panaszfelvétel) és a sértett kihallgatása .....37 5.2.1. A feljelentés, bejelentés fogadásának (panaszfelvétel) általános szabályai .....38 5.2.2. A sértett természetes személy vagy jogi személy kihallgatása .....38 5.2.3. Más — sértettnek nem minősülő — természetes és jogi személy kihallgatása .....41 5.3. Az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények .....42 5.3.1. Az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények eljárásjogi szabályozása .....42 5.3.2. Az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozás cselekmények végrehajtása .....43 VI. A HELYSZÍNI SZEMLE .....48 6.1. A helyszíni szemléről általában .....48 6.2. A helyszíni szemle végrehajtása .....48 6.2.1. Statikus szakasz .....49 6.2.2. Dinamikus szakasz .....49 6.3. A helyszíni szemle eredményének rögzítése .....50 6.3.1. A jegyzőkönyv .....50 6.3.2. A helyszínvázlat és a helyszínrajz .....50 6.3.3. A képi rögzítés .....51 6.3.4. A tárgyi bizonyítási eszközök rögzítése .....51 6.3.5. A nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályai .....52 VII. A HÁZKUTATÁS .....53 7.1. A házkutatásról általában .....53 7.2. A házkutatás végrehajtása .....53 7.3. A házkutatás eredményének rögzítése .....54 7.4. Számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozók átvizsgálásával és lefoglalásával kapcsolatos különös szabályok .....55 7.4.1. Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés .....55 7.4.2. Számítástechnikai eszköz mint nyomhordozó .....58 7.4.3. Számítástechnikai eszközről történő adatrögzítés .....59 7.4.4. A házkutatás végrehajtásával kapcsolatos különös szabályok .....61 VIII. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG .....63 8.1. A szakértői tevékenységről általában .....63 8.1.1. A szakértő alkalmazása .....63 8.1.2. A szakértő .....64 8.1.3. A szakértői vizsgálat .....64 8.1.4. A szakvélemény előterjesztése .....65 8.2. A szakértő alkalmazása szerzőzi vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása során .....65 8.2.1. A szakértő kirendelése .....66 8.2.2. A szakértőnek feltehető kérdések .....67 8.3. A tárgyi adatforrások .....69 8.3.1. A tárgyi bizonyítási eszközök .....69 8.3.2. Az okiratok, iratok .....70 IX. AZ ÚGYNEVEZETT SZOFTVERBŰNÖZÉS (SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSULÓ BŰNCSELEKMÉNYEK) .....71 9.1. Szoftverjogi alapfogalmak .....71 9.1.1. Szoftver licence-szerződés .....71 9.1.2. A jogosulatlan másolás .....72 9.1.3. Az illegális szoftverhasználat .....72 9.2. Az interneten keresztül elkövetett bűncselekmények, a fájlcserélés .....72 9.2.1. A bűncselekmény megvalósulása .....73 9.2.2. A hatáskör és az illetékesség .....74 9.2.3. Az elkövetők .....75 9.2.4. A felderítés és bizonyítás érdekében szükséges cselekmények .....76 BEFEJEZÉS .....77 MELLÉKLETEK .....79 A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények általános törvényi tényállási elemeinek vázlata .....79 FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK .....82 1. Felhasznált irodalom .....82 2. Felhasznált dokumentumok .....82 3. Felhasznált szoftverek .....82 4. Felhasznált internetes adatbázis .....83 __________________________________________________ FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK 1. Felhasznált irodalom 1. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó–Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984). 2. Balláné–Borszéki–Lakatos: Kriminálmetodológia (Rejtjel, Kiadó Budapest, 2000). 3. Bíró Endre: Magyar jogi kisszótár (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996). 4. Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1–2. (BM Kiadó, 2004). 5. Bursics Zoltán: A magyar bűnvádi eljárási jog vázlata (Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1947). 6. Chwala–Fülöp–Sléder: Büntetőeljárás-jog (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000). 7. Cséka Ervin–Vida Mihály: A büntető eljárási jog vázlata. I. kötet (JATEPress, Szeged, 1999). 8. Dobos János: Kis nyomozástan (BM Könyvkiadó, Budapest, 1988). 9. Fülöp Edit: Büntetőeljárás-jogi szemléltető táblák (Rendőrtiszti Főiskola–Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004). 10. Juhász József–Szőke István–O. Nagy Gábor–Kovalovszky Miklós (szerk.): Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978). 11. Katona Géza: Valós vagy valótlan? Értékelés a büntetőperbeli bizonyításban (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990). 12. Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog (Osiris Kiadó, Budapest, 1998). 13. Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán, (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972). 14. Király Tibor: Magyar büntető-eljárási jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974). 15. Kolosvári–Óvári¬–Márkus: Werbőczy István Hármaskönyve (Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1897). 16. Kovács Gyula: A Büntető Törvénykönyv Különös Részének vázlata II. kötet (Rejtjel kiadó, Budapest, 2003). 17. Kovács Gyula: A bűnügyi szolgálati ág struktúrájának átszervezése a helyi rendőri szerveknél. Második, átdolgozott kiadás. ORFK Tájékoztató, 1997. évi 3–4. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1997). 18. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés (Magyar Rendészet, 2000. évfolyam 1–2. és 3–4. szám, Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2000). 19. Kovács Gyula: Módszertan útmutató a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével összefüggő bűncselekmények nyomozásához (kézirat, ASVA, Budapest, 2006). 20. Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004). 21. Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003). 22. Lóczi Zsolt: Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekményekről (kézirat, Budapest, 2008). 23. Németh János (szerk.): Magyar polgári perjog I. kötet (Ligatura Kiadó, Budapest, 1997). 24. Tóth Mihály: Büntetőjogi és büntető eljárásjogi alapismeretek (ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 2003). 25. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 20–23. oldal (Kairosz Kiadó, Győr, 1997). 2. Felhasznált dokumentumok 1. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK (V. 22.) számú irányelve. 2. Az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése a 2008–2100. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiáról (tervezet, 2008. május 30-i állapot). 3. Felhasznált szoftverek 1. Angol–Magyar — Magyar–Angol jogi értelmező szótár (Panem–Grafo–VideoComp Kft. Budapest, 1997). 2. Révai (Hypertextes) Nagy Lexikona (Woodstone Interactive CD-ROM Fejlesztő és Kiadó Kft. Budapest, 1997). 3. Számítástechnikai értelmező szótár (Panem–Grafo–VideoComp Kft. Budapest, 1997). 4. Felhasznált internetes adatbázis 1. http://crimestat.b-m.hu/ (Magyarország Bűnözés Információrendszere) 2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hub (WIKIPÉDIA — A szabad enciklopédia) 3. http://liszy.uw.hu/ (Liszy Home Page) 4. http://www.hoxa.hu/ (Hoxa portálja az életről és egyéb jóságokról…) 5. http://www.jogiforum.hu/hirek/17012 (Jogi Fórum) 6. http://www.jogiforum.hu/hirek/17458 (Jogi Fórum) 7. http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/ (Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Szakértő Testület) 8. http://www.proart.hu/ (ProArt — Szövetség a Szerzői Jogokért) 9. http://www.sg.hu/printer.php?cid=60342 (sg.hu — Informatika és Tudomány) 10. www.laptopkalauz.hu/ (Laptopkalauz Online Magazin) __________________________________________________ Tehát, ha felkeltettem a Tisztelt Olvasó érdeklődését, akkor tessék a baloldali linkre kattintani!






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!