Bejelentés



Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja
Dixi et salvavi animam meam!

MENÜ








Kis nyomozástan (Dobos-könyv)

Dr. Dobos János 1935. május 27-én született Angyalföldön. Általános iskolai tanulmányait Józsefvárosban, a Práter utcai iskolában kezdte, majd Erzsébetvárosban, a Barcsay Gimnáziumban (ma Madách Imre Gimnázium) tanult tovább. Tizenhét éves, amikor édesapja — harminchat évesen — meghalt. Nevelő apja hatására, 1953-ban, az érettségit követően jelentkezett a Rendőr Akadémiára. 1960-tól Moszkvában tanult. Diplomáját 1964-ben honosították: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen avatták állam- és jogtudományi doktorrá. Első szolgálati helye a BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányság volt, 1964-től pedig az Országos Rendőr-főkapitányságon teljesített szolgálatot. A rendszerváltoztatást követően a Rend-őrtiszti Főiskolán oktatott, ahol a Bűnügyi Tanszék Vezetője volt. 1991-ben vonult nyugdíjba. Dr. Dobos János 1963 óta rendszeresen publikált, a bűnüldöző munka során szerzett tapasztalatait a szaktudományos sajtóban és számos könyvben adta közre (csak a Belügyi Szemlében több mint negyven tanulmánya jelent meg). A hetvenes évektől a Rendőrség Kék fény című televíziós műsorának állandó szakértőjeként is tevékenykedett. Munkájával, oktatói és tudományos tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult — egyebek mellett — a korszerű bűnüldözés alapjainak megteremtéséhez, kidolgozásához, valamint a modern rendőrképzéshez. Könyvei, szakcikkei a mai napig előremutatók, kutatásra, továbbfejlesztésre alkalmasak és érdemesek. Munkaszeretete, munkabírása példaértékű lehet minden korosztály számára. Szókimondásának, kíméletlen őszinteségének ma kevesen örülnének… Dr. Dobos János, aki már életében legenda volt, sajnos évek óta nincs köztünk: 2003. december 17-én váratlanul elhunyt. Hiányzik családjának, barátainak, ismerőseinek és nem utolsó sorban a szakmának. Dr. Kovács Gyula __________________________________________________ KÖNYVAJÁNLÓ Az emberek kíváncsi természetűek: mindig is érdekelték a titkok, a misztériumok, a rejtélyek megoldásai. A megismerés iránti vágy különösen a múltban történt eseményekkel kapcsolatban volt óhatatlan, kiváltképpen, ha valamilyen bűnös cselekedetről esett szó. Ki lehetett a gyilkos? Ki volt a féltékeny szerető? Hogyan tüntették el a nyomokat? Krimi írók nemzedékei köszönhették sikereiket annak, hogy fellebbentették a fátylat a sokszor homályba burkolózó felderítés és megismerés folyamatáról. Igen ám, de hogyan megy végbe mindez a valóságban? Mi történik azután, hogy például a hétvégi házunkba történt betöréses lopás miatt feljelentést teszünk a rendőrségen? Hogyan, mi módon kerül kézre az ismeretlen elkövető? Mi játszódik le a színfalak mögött? Szemfényvesztés? Varázslat? Szó sincs erről! Az adatok összegyűjtése, elemzése-értékelése, nyomok, anyagmaradványok és tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és a belőlük levonható következtetések, valamint az ok-okozati összefüggések feltárása a modern elméleti és gyakorlati tudomány segítségével vezet el oda, hogy megtudjuk: mi is történt pontosan a kérdéses napon, abban a bizonyos órában a hétvégi házunkban. Dr. Dobos János, húsz évvel ezelőtt vállalkozott arra, hogy megismertesse velünk a bűncselekmények felderítésének és bizonyításának eszközeit és módszereit, vagy ha úgy tetszik, elénk tárja a nyomozás folyamatát. Kis nyomozástan című könyve alapműnek számított (és annak számít napjainkban is), különösen a pályakezdő rendőrök körében, de — a nyomozás olvasmányos, közérthető bemutatása miatt — a hétköznapi emberek szintén érdeklődéssel forgatták. A könyv a megjelenést követő néhány év alatt elfogyott, aktualitásához a mai napig kétség nem férhet, dr. Dobos János pedig sajnos már nincs közöttünk… Örömmel üdvözöltem a hírt, hogy A kis nyomozástan újból napvilágot lát. Külön örömmel töltött el az, hogy a mű egyesületünk tisztségviselője, dr. Kovács Gyula szerkesztésében és (társ)szerzői kiadásában jelenhetett meg. Dr. Kovács Gyula kiváló elméleti és gyakorlati szakember, aki 1980-ban mozgóőr-járőrként szerelt fel a BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság állományába és 2004 decemberében — egy átszervezés kapcsán — helyezték nyugállományba. Akkor az ORFK BF Bűnügyi Főosztály Vizsgálati Osztály helyettes vezetője volt. E könyv szerkesztője — egyebek mellett — kisebb-nagyobb megszakításokkal 2000 óta oktat a Rendőrtiszti Főiskolán, 2007 szeptemberétől a Kriminalisztikai Tanszék munkatársa. Rendőrtiszti Főiskolát végzett, szakvizsgázott jogász, öt szakkönyv és harmincnyolc tanulmány szerzője, jogszabályokat szerkeszt és igen, még mindig tanul: az ELTE JTI gazdasági büntetőjogi szakjogász-képzés végzős hallgatója. Az idén novemberben lesz ötvenkettő éves… Nem akármilyen könyvet tart a kezében a Tisztelt Olvasó! Az eredeti tartalom mit sem változott, ráadásul kiegészült számos fontos információval. (Ezeket a kiegészítéseket az elmúlt két évtized jogszabályváltozásai, a tudomány és a technika rohamos fejlődése, valamint az újabb krimináltechnikai eszközök és krimináltaktikai módszerek térnyerése indokolták.) A magam részéről bátran ajánlom a könyvet mindenkinek! Hogyan is írta az eredeti könyv bevezetőjében dr. Dobos János? „Használják egészséggel és eredményesen!” Hóbor Zsolt Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesületének főtitkára __________________________________________________ „A rosszul megfigyelt tény csalárdabb a rossz ítélőképességnél.” (Valery) __________________________________________________ KIS NYOMOZÁSTAN Dr. Dobos János azonos című munkája alapján írta és szerkesztette Dr. Kovács Gyula __________________________________________________ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ .....9 BEVEZETŐ .....15 I. A BŰNÜLDÖZŐ DILEMMÁJA .....20 1.1. Megelőző stratégiák .....20 1.2. A teljes felderítés akadályai .....23 II. FELDERÍTÉSI FELADATAINK NAGYSÁGRENDJE .....25 2.1. Mikor ismert és mikor ismeretlen az elkövető? .....25 2.2. Ismeretlen tetteses ügyek az ismertté vált bűncselekmények .....28 2.3. Néhány értelmező, magyarázó megjegyzés .....29 III. A KIINDULÓ HELYZET .....31 3.1. Az ismertté válás körülményei .....31 3.2. A tudomásra jutás utáni helyzettípusok .....35 IV. A FELDERÍTÉS SZEREPLŐI. ESEMÉNY VAGY ESET? .....38 V. A NYOMOZÁS ÉS A FELDERÍTÉS .....40 5.1. A felderítés meghatározása .....41 5.2. A nyomozás, mint a felderítés kerete .....42 5.3. A felderítés folyamata .....45 VI. A KEZDETI LÉPÉSEK .....49 6.1. A kiinduló helyzet felmérése .....49 6.2. Az adatforrások felkutatása .....51 6.3. A felkutatott adatforrások kihasználása .....53 6.4. Elsődleges kép kialakítása .....54 6.5. A kezdeti információk ellenőrzése .....57 VII. AMIKOR A LÉPÉSEKET SZAPORÁZNI KELL .....60 7.1. A forró, friss nyomon üldözés feltételeinek relativitása .....61 7.2. Van, amikor az idő-, van, amikor a nyomtényező megléte a kedvezőbb .....62 7.3. A forró, friss nyomon üldözés feltételei bizonyos esetekben részben vagy egészben rejtettek .....62 7.4. A forrónyomos felderítés .....63 VIII. ÖSSZEGEZÉS, TERVEZÉS .....66 8.1. Az információk ismételt felülvizsgálata .....67 8.2. Az információk rendezése .....68 8.3. A kriminalisztikai alapkérdések megválaszolása .....69 8.4. Verziók kidolgozása .....73 8.5. A verziókkal kapcsolatos intézkedések .....77 IX. A TERV TELJESÍTÉSE .....82 9.1. A tervezésről, szervezésről és ellenőrzésről általában .....82 9.2. A terv teljesítése .....84 9.1. Az eredmények folyamatos értékelése .....86 9.2. A terv módosítása .....87 9.3. A tájékoztatás megszervezése .....88 X. AZ IGENEK ÉS NEMEK ÚTVESZTŐJÉBEN .....89 10.1. A felderítés holtpontjai .....92 10.2. A beesések „véletlensége” .....93 XI. LEHET VAGY BIZTOS? A BIZTOS GARANCIÁI .....95 11.1. A lehet, mint az eseményekről alkotott „végleges” kép .....95 11.2. A végleges kép fő összetevői .....96 11.3. A biztos garancia .....96 11.4. Már egy másik terület? .....97 XII. UTÓSZÓ HELYETT .....98 12.1. A nyilvántartásokban tárolt információk .....98 12.2. Az ismert tetteses ügyek verziói .....101 12.3. A felderítésre váró ügyek „minőségi különbségei” .....102 MELLÉKLETEK .....106 1. Az ismeretlen tetteses ügyek és felderítésük alakulása 1982–től .....106 2. Az ismeretlen tetteses ügyek és felderítésük alakulása 2003-tól .....106 3. A kriminalisztika alapkérdései .....107 4. ÉKSZERLOPÁS A RÓZSADOMBON .....108 FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK .....126 A SZERZŐK EDDIG MEGJELENT MŰVEI .....128 __________________________________________________ ELŐSZÓ A Kis nyomozástannal a nyolcvanas évek vége felé, a Rendőrtiszti Főiskolán ismerkedtem meg. A mai napig előttem lebeg a kép, amint dr. Barta Endre tanár úr kriminálmetodika előadáson e könyvecskét mintegy rekvizitumként felmutatva ajánlotta, sőt nagyon ajánlotta nekünk, hallgatóknak. A könyvet természetesen megvásároltam, talán még a vásárlás napján áttanulmányoztam és azóta már rongyosra olvastam. Kedvemre való volt akkor, és hasznosnak tartom napjainkban is. Sok év telt el és rengeteg minden történt a Kis nyomozástan megjelenése óta. A könyv szerzője, dr. Dobos János sajnos már nem él, Barta tanár úr sem oktat a Rendőrtiszti Főiskolán, viszont a könyv továbbra is szerepel az ajánlott irodalom jegyzéke között; a katedrán pedig néhány főiskolai oktató (köztük jómagam) áll a Kis nyomozástan néhány megmaradt, jobbára könyvtári példányával a kezében… Alapmű, mondjuk. Tessék beszerezni! Csakhogy a könyv évek óta nem kapható! Kell-e tovább ecsetelnem a könyv ismételt kiadásának indokait? Remélem, nem! Most egy megújult Kis nyomozástannal ismerkedhet meg a kedves érdeklődő. Az eredeti tartalmat — néhány sajtóhibát nem számítva — érintetlenül hagytam, azonban az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel a könyv egyes helyeken kiegészítésre, illetve magyarázatra szorult. Ezeket — reményeim szerint — megfelelő alapossággal elvégeztem, ügyelve arra is, hogy a mű szerkezeti felépítését ne törjem meg. Az általam írt szöveget kurzív (dőlt) betűkkel szedtem, és egy tabulátorhellyel beljebb húztam, hogy érzékelje a Tisztelt Olvasó, melyik a korábbi és melyik a későbbi szöveg. A lapalji lábjegyzeteket is én „követtem el”, ugyanis ilyet a könyv nem tartalmazott. A Kis nyomozástan bevezetővel kezdődik, tizenkét részből áll, mellékletekkel, forrás és irodalomjegyzékkel, végül a szerzők eddig megjelent műveivel zárul. A bevezető részben a mű születésének körülményeit, valamint az akkori időszaknak a bűnözést és a bűnüldözést egyaránt befolyásoló társadalmi-gazdasági hatásait elemzi a szerző. Kiegészítésemben megkíséreltem felvázolni a jelenlegi helyzetet. Meglehet, nem voltam túlontúl optimista. Az első rész „A bűnüldöző dilemmája” címet viseli. E részben a megelőző stratégiákról és a teljes felderítés akadályairól ír a szerző. Mivel a bűnmegelőzésnek hazánkban ma már komplex, jogszabályok, és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozott intézményrendszere funkcionál, ezért ezt a fejezetet kiegészítettem. A második rész felderítési feladataink nagyságrendjét taglalja. Ezen belül az ismert és az ismeretlen elkövetőkkel, valamint az ismeretlen tetteses ügyekkel foglalkozik. E részben számtalan kriminálstatisztikai mutató szerepel. Mivel az idők folyamán e témában is jogszabályváltozás történt, továbbá a statisztikai adatok az idő múlásával értelemszerűen aktualitásukat veszítették, ezt a fejezetet is felfrissítettem. A harmadik rész a kiinduló alaphelyzet keretében elemzi az ismertté válás körülményeit és a tudomásra jutást követő helyzettípusokat. E fejezethez néhány értelmező megjegyzést fűztem hozzá. A negyedik rész a felderítés szereplőiről szól. Ezt a részt érintetlenül hagytam: önmagáért beszél. Az ötödik rész a nyomozás és a felderítés kérdéskörét tárgyalja. Részletesen foglalkozik a felderítés meghatározásával, a nyomozás és a felderítés egymáshoz való viszonyával. Mivel e téma egyike a kedvenceimnek, önkritikusan bevallom: nem fogtam vissza a tollamat. A hatodik rész a kezdeti lépéseket ismerteti a kiinduló helyzet felméréstől egészen az elsődleges kép kialakításáig. E részhez csupáncsak azokat a minimális kiegészítéseket csatoltam, amelyeket jogszabályváltozások indokoltak. „Amikor a lépéseket szaporázni kell”: ebben a szám szerint hetedik részben a forró, friss nyomon üldözéssel kapcsolatos tudnivalók szerepelnek. Ehhez a részhez egy különálló fejezetet írtam „A forrónyomos felderítés” címmel, mivel ma már a kriminalisztikai terminológia a forró nyomon üldözés helyett ezt az elnevezést használja. A nyolcadik részben az összegzés, a tervezés során végrehajtandó feladatokat veszi számba a szerző. Mivel a kriminalisztikai alapkérdések megválaszolásával és a verziókkal végzett munkával kapcsolatos ismeretek nagyon a szívemhez nőttek, nem állhattam meg, hogy néhány kiegészítő megjegyzést ne fűzzek ehhez az alfejezethez. Reményeim szerint, így kissé didaktikusabbá vált ez a rész. A kilencedik résznek „A terv teljesítése” a címe. A szerző itt lényegében a nyomozás tervezésével és szervezésével foglalkozik. Ide — közvetlenül a cím után — egy a tervezésről, szervezésről és ellenőrzésről szóló alfejezetet iktattam be. Úgy ítélem meg, ezáltal ez a rész még informatívabb lett. A tizedik (Az igenek és nemek útvesztőjében), valamint a tizenegyedik (Lehet vagy biztos? A biztos garanciái) részhez egy betűt nem írtam, sőt lábjegyzetben is csak egy helyen kommentáltam. Miért? Az ok egyszerű: ez a két rész is önmagáért beszél, semmi építő jellegű megjegyzést nem tudtam volna hozzáfűzni. A tizenkettedik fejezet utószónak tűnik, de csak részben az. Itt „A nyilvántartásban tárolt információk” címet viselő alfejezetet egészítettem ki nagyon lényeges ismeretekkel. A rendőrségi adatkezeléssel és a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos jogszabályváltozások miatt ez elengedhetetlen volt. A mellékletekben szerepeltettem az ismeretlen tetteses ügyek és felderítésük alakulását 2003-tól 2007-ig terjedő időszakban, az „Ékszerlopás a Rózsadombon” című ügyfeldolgozást pedig értelemszerűen érintetlenül hagytam. Eshetőlegesen megfordult ugyan a fejemben, hogy szemléltetem egy másik ügy nyomozását is, de rádöbbentem arra: jobbat és jobban úgysem tudnék írni, és persze a terjedelmi korlátokat is figyelembe vettem. (Legfeljebb a könyv egy következő kiadásában, ha lesz ilyen egyáltalán.) A forrás és irodalomjegyzékben a felhasznált irodalmat, internetes forrásokat és szoftvereket tüntettem fel. Itt a Kis nyomozástan nyilvánvalóan nem szerepel, hisz ez a könyv az a könyv (másképpen: a két könyv ugyanaz), nem az én művem, hanem másé, pontosabban javarészt másé. Szerénytelen módon saját magamtól is merítettem: az egyik művem (Nyomozási alapismeretek) talán már kiállta az idők próbáját, a másik pedig (A lopás nyomozása) jegyzet lesz a Rendőrtiszti Főiskolán (nyomdai előkészítés alatt áll). Dr. Dobos János eleddig megjelent művei jegyzékének összeállításakor igencsak gondban voltam. Mivel a CompLex Jogtár jogi bibliográfiája csak 1987-től tartalmaz adatokat, ott mindösszesen három mű volt fellelhető. A Google™ Magyarország [http://www.google.hu/] adatbázisa sem tartalmazott újabb információkat, így kénytelen voltam hagyományos módszerrel legalább a zömét összegyűjteni a szerző írásainak. Tudom, a lista korántsem teljes, pedig nagyon igyekeztem… A könyv utolsó lapjain található rövid pályaképet az eredeti mű alapján, dr. Dobos János felesége és unokahúga segítségével állítottam össze. A fénykép is a korábbi könyvből való. Végezetül köszönetet kell, hogy mondjak: - Dr. Dobos Jánosnénak (Terikének) és Bárdy Tibor ny. r. ezredes úrnak (a szerző volt munkatársa és barátja), akik lehetővé tették, hogy a Kis nyomozástan immáron új köntösben és kiegészített tartalommal megjelenjen; - Ölveczky Ritának (dr. Dobos János unokahúga), aki a könyv elkészítéséhez szükséges zökkenőmentes információáramlást biztosította; - Dr. Dormán Tivadar r. ezredes úrnak (ORFK Hivatal Elemző-értékelő Stratégiai Főosztály vezetője) és munkatársainak a kriminálstatisztikai adatok szolgáltatásáért; - Récsányi Julinak (igen, kifejezett ilyen formában kérte nevének közlését), szívbéli jó barátomnak, aki az eredeti könyvet Word formátumban legépelte; - Hóbor Zsolt úrnak, a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete főtitkárának, aki a könyvborítóval kapcsolatos elképzelésemet megvalósította, illetve a könyvajánlót írta; - Dr. Finszter Géza tanár úrnak, az MTA doktorának (az OKRI osztályvezetője) aki elvállalta, hogy a könyvet a bemutatón értékeli; - Daka Béla ny. r. alezredes úrnak (Rendőrség-történeti Múzeum, Archívum és Könyvtár igazgatója) és munkatársainak, akik a könyvbemutatónak a Könyvtárban helyet biztosítottak és hatékonyan közreműködtek a szervezésben; végül, de nem utolsó sorban - feleségemnek, Marikának, akivel az eredeti és a gépelt szöveget olvastuk össze, és akinek oroszlánrésze volt a bibliográfia összeállításában is (a megértést és az irántam tanúsított végtelen türelmet külön köszönöm). Az „utolsó szó jogán” engedtessék meg néhány személyes megjegyzés: jó volt a Dobos-könyvet (magunk között régóta így aposztrofáljuk) újból, már ki tudja hányadszor átolvasni és hozzátenni hézagos tudásomból azt a keveset, amit feltétlenül szükségesnek ítéltem meg. Remekül éreztem magam az alkotás folyamata során (az írás amúgy is mindig felpörget) és jóleső érzés immár megújult tartalommal átböngészni a művet. Ezért érdemes! „De hadd mondjam még egyszer: az alázattal végzett munka ihletében is meg-megkísért a kétely, hogy jól végzem-e a dolgomat?” (Zám Tibor) Tisztelt fiatal, pályakezdő kollégáim! Tessék beszerezni és elolvasni! Nem az én érdemem, de alapmű… Budapest, 2008. december 18. Dr. Kovács Gyula __________________________________________________ A könyv megrendelhető a kgyula1101@t-online.hu E-mail címen. Ára kedvezményesen: 1380,- Ft. __________________________________________________ REFLEXIÓK Itt azok azokat az E-maileket teszem közzé, amelyeket a Dobos-könyvvel összefüggésben küldtek nekem ismerősök és ismeretlenek... __________________________________________________ Dr. Kovács Gyula Úrnak! Nagy örömmel olvastam a Kis nyomozástan c. könyvet. Nem is tudom, hogyan kerülhette l eddig a figyelmemet. Dr. Dobos János szakmai precizitása a ma már nélkülözhetetlen és szintén remek aktuális kiegészítésekkel, valóban alapkönyvvé teszi. Önnek szívből gratulálok és kívánom, hogy mindenkihez jusson el, ako a rendőri hivatást választja! Üdvözlettel: Tornyai Miklós __________________________________________________






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!