Bejelentés



Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja
Dixi et salvavi animam meam!

MENÜ








Újszülött sérelmére elkövetett emberölés

Az Újszülött sérelmére elkövetett emberölés teljes terjedelmében 2001-ben jelent meg a Rendőrtiszti Főiskola kiadásában (Rendvédelmi füzetek, 4/2001. szám, 37 p.). Egy szerkesztett, némileg limitált oldalszámú változat ugyancsak 2001-ben, az ORFK Tájékoztató 2/2001. számában (31-52. oldal) látott napvilágot. Igencsak kacifántos címe volt (nem én találtam ki): Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása (én szóltam). A legelső változat a Belügyi Szemlében került közzétételre (Belügyi Szemle, 1/2001. szám 53-64. oldal), ami tulajdonképpen egy előtanulmány volt, emellett a terjedelmi korlátokra is figyelemmel kellett lenni. Itt és most az oldalon az ORFK Tájékoztatóban megjelent mű tartalomjegyzékével, bevezetésével, illetve forrás és irodalomjegyzékével, a baloldali linkre kattintva pedig a teljes terjedelemmel ismerkedhet meg a tisztelt érdeklődő. __________________________________________________ Dr. Kovács Gyula ÚJSZÜLÖTT SÉRELMÉRE ELKÖVETETT EMBERÖLÉS Budapest, 2001 ___________________________________________________________________________ Tartalomjegyzék .....2 I. BEVEZETÉS .....3 II. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS .....5 1. Az élet elleni bűncselekmények megítélése a történelem folyamán .....5 2. A magyar jogfejlődés .....6 2.1. A gyermekölés szabályozása az 1878. évi V. törvénycikkben .....9 2.2. A cselekmény büntetőjogi megítélése a Csemegi-kódexet követően .....11 III. AZ ÚJSZÜLÖTT MEGÖLÉSE A SZÁMADATOK TÜKRÉBEN .....14 1. A jogerős bírói határozattal befejeződött ügyek alakulása .....14 2. Az elkövetést kiváltó okok és körülmények, mint a bűncselekmények indítékai .....16 3. Az elkövetés módszere, eszköze .....17 IV. A BŰNCSELEKMÉNY TÉNYÁLLÁSI ELEMEI .....19 1. A bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal elemei .....19 1.1. A jogi tárgy .....19 1.2. Elkövetési tárgy .....19 1.3. Elkövetési magatartás .....19 1.4. Eredmény — ok-okozati összefüggés .....20 1.5. Szituációs ismérvek — az elkövetés ideje .....20 1.6. Kísérlet és előkészület, az önkéntes elállás .....22 2. A bűncselekmény alanya, az alanyi oldal elemei .....23 2.1. Alany .....23 2.2. Bűnösség .....24 2.3. A társtettesség és a részesség problematikája .....24 3. A bűncselekményi egység és a halmazat kérdései .....25 V. A BIZONYÍTÁS PROBLEMATIKÁJA .....26 1. A bizonyítás és a bizonyítás tárgyának fogalma .....26 2. Az újszülött megölése nyomozásának sajátosságai .....26 VI. AZ ÚJ TÉNYÁLLÁS MEGALAPOZOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSEI .....30 Forrás- és irodalomjegyzék .....33 1. Felhasznált irodalom .....33 2. Dokumentumok .....33 2. Felhasznált szoftverek .....33 3. Bibliográfia .....33 MELLÉKLETEK .....35 ___________________________________________________________________________ „Vagy mesterségesen szabadulunk meg a gyerektől, vagy úgy nézünk rá, mint szerencsétlenségre, a vigyázatlanság következményére, ami még ocsmányabb.” (Lev Tolsztoj) I. BEVEZETÉS Az újszülött megölése bűncselekmény tényállását a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: törvény) 40. §-a 1999. március 1-jével iktatta a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rendszerébe. Ezzel a Btk. 166/A. §-a az emberölés új, enyhébben minősülő alakzatát poenalizálta, amelynek értelmében az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény miniszteri indokolása szerint az új tényállás megalkotását elsődlegesen az a körülmény hívta életre, hogy a szülő nő — különösen a titkolt terhesség esetében — a szülési folyamat során kivételes testi és lelki állapotban van, amely sok esetben a beszámítási képességre is kihatással lehet. Másodlagos okként az szerepel, hogy a törvény 39. §-a új, minősített emberölésként határozta meg a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetést. Ezzel a gyermekölési cselekmények — a büntetés kiszabásában is — szükségképpen mindig súlyosabban minősülnének a korábbi szabályozásnál, amely szerint a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után, a szülő nő által az újszülött sérelmére elkövetett emberölés az emberölés alapeseteként minősült. További problémaként említhető, hogy a Btk. 166/A. §-ának beiktatása hiányában a 87. és 87/A. §-ok együttes alkalmazása azt eredményezné, hogy a bíróságoknak azokban az esetekben is a minősített emberölés miatt kellene kimondaniuk a szülő nő bűnösségét, amelyekben előzőleg az emberölés alapesete miatt állapították meg felelősségüket. Ez pedig ahhoz a nem kívánatos helyzethez vezetne, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett cselekmények vonatkozásában a Btk. szigorúbb megítélése differenciálatlan lenne. Megjegyzendő továbbá, hogy az emberölési ügyekben követett ítélkezési gyakorlat alakulása is azt mutatta, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények megítélése általában enyhébb a többi emberölési esetnél. A gyermekölés privilegizált tényállásának bevezetésével a törvény tulajdonképpen e bírói gyakorlathoz igazodott. Az első magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V. törvénycikk 284. §-a ismerte a gyermekölés tényállását, amelyet az az anya követett el, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülést követően megölte. Az 1961. évi V. törvény az emberölésnek ezt az enyhébben minősülő esetét nem tartotta fenn azzal az indokkal, hogy a Csemegi kódex megalkotása idején fennállt viszonyokhoz képest a nők társadalmi helyzetében, a házassági köteléken kívül született gyermek jogállásában, a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett alapvető változásokra figyelemmel a privilegizált eset fenntartása szükségtelenné vált. A cselekmény enyhébben minősített esetként való megjelenítése egyebekben nem a sértett személyének eltérő megítélésből fakad. A miniszteri indokolás szerint az újszülött megölése ugyanolyan bűncselekmény, mint bármely más természetes személy megölése. A törvény éppen ezért arra az elkövetési magatartásra van tekintettel, ami a szülés folyamán, vagy a szülést közvetlen követően történik, vagyis a szülő nőnek a szüléskori állapotából indul ki, és az enyhébb megítélést erre építi rá. A bírói gyakorlat ezt a helyzetet értékelte korábban, amikor a 166. § szerinti emberölés miatt az enyhítő szakasz alkalmazásával zömében az öt éves alsó határ alatt szabta ki a büntetést. Az új tényállás a két évtől nyolc évig terjedő büntetési tétel meghatározásával keretet adott a büntetés kiszabás számára, anélkül hogy a bírói gyakorlatnak az enyhítő szakaszhoz kellene folyamodnia. E tanulmány célja, hogy bemutassa e delictumot történeti fejlődésében, a számadatok tükrében és dogmatikájában, valamint kitérjen a bizonyítás nehézségeire, továbbá megvizsgálja, ad absordum megkérdőjelezze az új tényállás beiktatásának megalapozottságát. __________________________________________________ Forrás- és irodalomjegyzék 1. Felhasznált irodalom 1. Angyal Pál: Az emberi élet elleni bűncselekmények és a párviadal (Athaneum Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1928). 2. Angyal Pál: I. Endre és Szent László büntetőtörvényei (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1941). 3. Angyal Pál: Szent István és a büntetőjog (Attila-nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1939). 4. Angyal Pál – Isaák Gyula: Büntető Törvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről (Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1937). 5. Bakóczi Antal: Az emberölés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984). 6. Berkes György (szerk.): Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára (HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999). 7. Blaskó Béla (szerk.): Büntetőjog. Különös rész I. (Rendőrtiszti Főiskola – Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999). 8. Cséka Ervin – Vida Mihály: A büntető eljárási jog vázlata. I. kötet. (JATEPress, Szeged, 1999). 9. Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996). 10. Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971). 11. Kádár Krisztina és Moldoványi György: Büntető Törvénykönyv (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979). 12. Király Tibor: Magyar büntető-eljárási jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974). 13. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen: Werbőczy István Hármaskönyve (Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1897). 14. Kristó Nagy István (szerk.): Bölcsességek könyve (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983). 15. Marton Géza: A bűncselekmény kriminológiai fogalma (Székesfehérvár, 1907). 16. Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 1966). 17. Nemes Sándor: Gyakorlati Nyomozás (Griff Könyvkiadó, Budapest, 1944). 18. Rudas György (szerk.): Kriminalisztika különös rész (metodika). I. kötet (BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1973). 19. Wiener A. Imre (szerk.): Büntetendőség – Büntethetőség. Büntetőjogi tanulmányok 18. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1998). 2. Dokumentumok 1. Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Főosztályának BF. 1831/2000. számú jelentése, az anyák által újszülötteik sérelmére elkövetett emberölések vizsgálatáról. 2. ORFK Bűnügyi Főigazgatóság tájékoztatója a bűnözés és a bűnüldözés alakulásáról 1999. évben (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2000.) 3. Összefoglaló adatok az egységes rendőrségi és ügyészségi statisztika adataiból (Belügyminisztérium, Budapest, 2001). 2. Felhasznált szoftverek 1. CompLex CD Jogtár (KJK–KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. novemberi szám). 2. Hypertextes Révai Nagy Lexikona (Voodstone Interactive Kft., Budapest, 1998). 3. Bibliográfia 1. Bakóczi Antal: Az erőszak "ára". (Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 29. kötet, 1992. 131–171. oldal). 2. Cseres Judit: A véletlen. Adalékok az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések látenciájának megítéléséhez (Belügyi Szemle 9/1996. szám, 13–26. oldal). 3. Cseres Judit: Eltékozolt újszülöttek. Az újszülöttölést elkövető nők helyzetének kriminológiai elemzése (BM Könyvkiadó, Budapest, 2000). 4. Cseres Judit: Újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések (Belügyi Szemle 6/1995. szám, 51–58. oldal). 5. Herczog Mária: Csecsemőgyilkosságok megelőzésének és kezelésének lehetőségei (Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 36. kötet, 1999, 99–120. oldal). 6. Lékó Eszter: A jogalkotás kritikája az anyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett emberölések ítélkezési gyakorlatában (Ügyészségi Értesítő 1/1993. szám, 29–34. oldal). 7. Lékó Eszter: Az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések (Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 5/1993. szám, 30-41. oldal). 8. Merényi Kálmán: Az emberi életet sértő bűncselekmények kódex szintű szabályozása Magyarországon (Kemenes-emlékkönyv, 1993, 257-267. oldal). 9. Nyerges Lajos: Az emberölések felderítéséről [Interjú Vickó Istvánnal. (Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 10/1992. szám, 43–47. oldal)]. 10. Sándor Judit: Az élet vagy az emberi méltóság? (Világosság 7/1995. szám, 41–50. oldal). 11. Sereg András: Az élet elleni bűnözés. Agresszió. (1996. 154–156. oldal). 12. Somfai Balázs: Gondolatok az abortuszról (Magyar Jog 10/1999. szám, 614–612. oldal). 13. Ulmann György: Az emberölések bizonyításának helyzete a büntetőeljárás vizsgálati szakaszában (Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 12/1992. szám, 27–36. oldal). __________________________________________________






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!